A hajtólánc-rendszer elsősorban láncból, lánckerekekből, feszítőszerkezetből, kenőrendszerből és védőburkolatokból áll; ezek az alkatrészek összehangoltan működnek az energia átvitelében. A lánc az energiaátvitel fő összetevőjeként{1}} szolgál; összekapcsolt láncszemekből készült, nagy szilárdságot és kopásállóságot kínál. A lánckerekek összekapcsolódnak a lánccal, hogy átadják az erőt a hajtótengelyről a hajtott tengelyre, biztosítva a sima és megbízható működést.
A feszítőeszköz beállítja a lánc feszességét, hogy megelőzze az olyan problémákat, mint a lánc kiugrása, kisiklása vagy a lazaság által okozott instabil átvitel, ugyanakkor kompenzálja a hosszú távú használatból eredő megnyúlást-. A kenőrendszer csökkenti a súrlódást és a kopást a lánc-lánckerék interfészén, csökkenti a működési zajt és javítja a hőelvezetést, ezáltal meghosszabbítja a hajtáslánc élettartamát és javítja az általános működési hatékonyságot.
A működés biztonsága érdekében számos hajtólánc-rendszer védőburkolattal-, például burkolattal- van beépítve, hogy megakadályozzák a por és törmelék bejutását a hajtóműbe, és megóvják a személyzetet a forgó alkatrészekkel való véletlen érintkezéstől, ezáltal javítva a rendszer biztonságát és megbízhatóságát. A tervezés és a megvalósítás során az alkatrészeket olyan tényezők alapján kell kiválasztani és konfigurálni, mint a működési környezet, a teljesítményigény és a futási sebesség, hogy a hajtáslánc hosszú távon stabilan és hatékonyan működjön.