A hajtáslánc műszaki paraméterei döntő alapként szolgálnak a teljesítmény értékeléséhez és a megfelelő modell kiválasztásához; közvetlenül befolyásolják a berendezés átviteli hatékonyságát, működési stabilitását és élettartamát. A gyakori műszaki paraméterek közé tartozik a láncemelkedés, a görgő átmérője, a belső láncszem szélessége, a csap átmérője, a láncszem vastagsága, a szálak száma és a lánc hossza. Ezek között a lánc osztása az alapvető paraméter, amely meghatározza a lánckerék fogtávolságát és a teljes hajtásrendszer kompatibilitását; általában a nagyobb emelkedés nagyobb teherbírást{2}} eredményez, de korlátozza az alkalmazandó működési sebességet.
A szerkezeti méretek mellett a hajtásláncokat olyan teljesítményparaméterek jellemzik, mint a névleges húzóterhelés, a végső húzóterhelés, a megengedett üzemi terhelés, az átviteli sebesség, az áttételi arány és az átviteli hatékonyság. A névleges húzóterhelés és a megengedett üzemi terhelés tükrözi a lánc teherbíró képességét{1}}, és kulcsfontosságú tényezők a modell kiválasztásában, míg az átviteli sebesség és az áttételi arány határozza meg a működési teljesítményt. A görgős láncok általában 95%-ot meghaladó erőátviteli hatásfokot érnek el, megfelelő kenés és normál működési feltételek mellett megtartva a magas hatásfokot.
A tényleges tervezés és kiválasztás során olyan tényezőket kell átfogóan figyelembe venni, mint a lánckerék fogainak száma, a középpont távolsága, a működési környezet, a kenési mód és az üzemi hőmérséklet, hogy a műszaki paraméterek kölcsönösen kompatibilisek legyenek, és megfeleljenek a berendezés működési követelményeinek. Csak a lánc specifikációinak megfelelő megválasztásával, valamint a vonatkozó műszaki szabványok beépítésével, beállításával és karbantartásával biztosítható a hajtásrendszer zökkenőmentes, biztonságos és megbízható működése, ugyanakkor a lánc és a lánckerekek élettartamának meghosszabbítása és a gép általános teljesítményének javítása.